Mikola Sándor Országos Középiskolai Tehetségkutató Fizikaverseny

               

 

A Mikola Sándor Országos Középiskolai Tehetségkutató Fizikaverseny rövid története

Magyarországon a matematika és a fizika versenyek több mint száz éves múltra tekinthetnek vissza. Ezért érdemes a Mikola Verseny történetének ismertetése előtt a kezdetekről is szót ejteni.

A magyarországi országos fizikaversenyek elindulása Eötvös Loránd munkásságához kapcsolódik. Eötvös 1891-ben többedmagával megalapította a Mathematikai és Physikai Társulatot. Eötvös a második Wekerle-kormány tagjaként vallás- és közoktatási miniszter volt 1894. június 10. és 1895. január 15. között. Minisztersége tiszteletére indította útjára a Mathematikai és Physikai Társulat 1894-ben a matematikai és fizikai Tanulóversenyt. Ugyancsak ebben az évben indult el a Középiskolai Matematikai Lapok első évfolyama, amiben kezdetben néhány fizika feladat is megjelent, később sokáig csak matematika feladatokat tűzött ki a Lap. Az első évek után a Tanulóverseny is tisztán matematika verseny lett, amit Eötvös halála után 1919-ben róla neveztek el, ma ugyanennek a versenynek Kürschák József Matematikai Tanulóverseny a neve. Az első országos fizikaverseny Károly Ireneusz József premontrei szerzetes fizikatanár 2000 koronás alapítványa segítségével indult útjára 1916-ban, melyet az alapító iránti tiszteletből hosszú időn át Károly Ireneusz Versenynek neveztek. A második világháborút követően néhány éven keresztül szünetelt a verseny, majd 1950-től Eötvös Loránd Fizikaverseny néven indult el újra, és a versenyt azóta is minden évben októberben megrendezik.

A tanulmányi versenyek legfontosabb feladata a diákok motiválása, a tantárgy felé irányítása. Ezt a célt látja el a legnagyobb létszámot megmozgató verseny is, a 11-12. évfolyamon tanulók számára megrendezett Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV), amit matematikából először 1923-ban tartottak. Fizikából 1927 óta van OKTV.

Lengyel (Czesław Ścisłowski), magyar (Kunfalvy Rezső), és csehszlovák (Rostislav Kostial) kezdeményezésre indult el a Nemzetközi Fizikai Diákolimpiák rendezvénye. Az elsőt 1967-ben Varsóban, a másodikat 1968-ban Budapesten, a harmadikat 1969-ben Brnóban rendezték meg. Ma már több mint 80 ország ötfős csapatai versengenek.

Marx György professzor úr szívügyének tartotta a fizikai diákolimpiákat. Amikor a magyar csapat vezetői felismerték, hogy fiatalabb korban kell felfedezni a tehetségeket, Marx professzor úr segítségével új verseny jött létre a 9-10. évfolyamon, a tehetségkutató fizikaverseny, aminek szakmai irányítását sokáig a diákolimpiai csapat vezetői végezték (Tichy Géza, Takács László, Szép Jenő, Gnädig Péter, Honyek Gyula). Később hosszabb ideig Kotek László és Szegedi Ervin irányították szakmailag a versenyt.

A tanulmányi versenyek célt adnak a tehetséges diákoknak a fejlődéshez. Ilyen kis-OKTV-nek tekinthető matematikából az Arany Dániel-, kémiából az Irinyi-, földrajzból a Lóczy-, biológiából a Kitaibel-verseny.

Az első „kis-oktv-fizikaverseny” az 1981/82-es tanévben Országos fizikaverseny a középiskolák I. és II. évfolyama számára címmel indult. Megyei és országos fordulóból állt. 40-40 tanuló jutott a döntőbe, melynek helyszíne első évfolyamon a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium, a második évfolyamon a soproni Berzsenyi Dániel Gimnázium lett.

A következő tanévben (1982/83) a Művelődési Minisztérium is elfogadta a versenyt, így olyan rangra emelkedett, mint a már hagyományos Arany Dániel Matematikai Verseny.

A verseny neve ekkor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny lett.

Az 1984/85 tanévben a verseny neve Országos Középiskolai Tehetségkutató Tanulmányi Versenyre (OKTTV) változott.

A verseny az 1985/86-os tanévben háromfordulóssá alakult. 

Az igazi névadás az 1986/87-es tanévben történt, ettől kezdve a verseny Mikola Sándor Országos Középiskolai Tehetségkutató Fizikaverseny néven szerepel. Mikola Sándor JNeumann ános és Wigner Jenő fizikatanára is volt.

Az elmúlt 30 év alatt a Mikola-verseny beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az itt felbukkanó tehetségek a későbbi versenyeken is szépen szerepeltek, közülük sokan olimpikonok lettek. A fizika tehetséggondozásban fontos szerepet lát el a Mikola-verseny. Hosszabb ideje a verseny a soproni Vermes Alapítvány szervezésében zajlik.

A Mikola-verseny menete

I. forduló: február közepén a tanuló iskolájában. Ezen országszerte 4-5 ezer diák indul. Az I. fordulóban 5-6 feladatot kell megoldani 3 óra alatt. A dolgozatokat az iskolai szaktanárok javítják. A legalább 50%-os teljesítményt nyújtó diákok továbbjutnak a 2. fordulóba.

II. forduló: március második felében minden megyeszékhelyen. Az II. fordulóban 4 feladatot kell megoldani 3 óra alatt. Ezen a fordulón 4-600 diák vesz részt. A versenydolgozatokat a versenybizottság tagjai javítják egységesen. A legjobb 50-50 diák kerül a döntőkbe.

III. forduló döntő. Egyik nap elméleti feladatokat kell megoldani: 4 feladatot 3 óra alatt. A másik napon mérési feladatot kell megoldani a versenyzőknek szintén 3 óra alatt.

A döntők helyi szervezését Gyöngyösön Kiss Lajos látta el 1995-ig, korai halála után kollégája, Kiss Miklós a főszervező. A soproni döntőt 30 éven át Nagy Márton szervezte, aki a Vermes Alapítvány titkáraként a tizedikes döntő megrendezését 2012-ben a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumra bízta.