A Pécsi Írókör ajánlásával kapott ösztöndíjat Flach Georgina tanárnő, melynek köszönhetően egy teljes hónapot töltött Schwandorfban, a művészházban. A program 2007 óta működik, melynek köszönhetően számos külföldi író érkezett városunkba és számos pécsi író utazhatott külföldre. Az írói múltjáról, sikereiről és élményeiről kérdeztük a tanárnőt.
– Hogyan kapta ezt az ösztöndíjat?
Valójában ezt egy ajánlásnak köszönhetem, Méhes Károly költő, író kérdezett meg, hogy vállalom-e az utazást, és az egy hónapos alkotói létet. Természetesen nagyon örültem neki és azonnal igent mondtam, hiszen már ismertem ezt a „csereprogramot”.
– Hová került, mi volt a feladat?
Itt nem csupán írókat, hanem más művészeket is fogadnak, festőket, zenészeket. Ez az alkotói lehetőség úgy néz ki, hogy némi költőpénzzel, lakhatással és számos program lehetőséggel kínálják az ösztöndíjasokat, de teljes szabadságunk van, nem kötelező semmi, sőt, pályamunkát sem kell leadni. Általában öt szerző lehet egyszerre ott, most a covid miatt egyedül voltam. Vannak közösségi terek, és speciálisan az alkotóknak kialakított külön helyiségek. Az írószobában a kedvencem egy, egy nagyon szép 19.század végi asztal volt, ezen tudtam alkotni. Ez idő alatt letisztáztam a verses kötetemet és megírtam a doktori dolgozatomat, a magyar tárgyias költészet témában.
– Kapcsolódik-e az egyetemi tanulmányokhoz az, hogy elkezdett komolyabban is írni?
Nincs (nem volt) az egyetemen kreatívírás a magyar nyelv és irodalom szakon, ez ettől teljesen függetlenül jött nálam, bár hozzá kell tennem, hogy állandóan irodalmi környezetben, irodalmi művekkel kerülünk kapcsolatba, tehát azért ez adja is magát. Nagyon sokan írnak a magyar szakosok, minden bizonnyal inspiráló az egyetemi környezet is.
– Mi a kedvenc témája, van-e saját költői témája?
Van egy kötetnyi szövegem a varjú motívumra, szóval mondhatjuk, hogy ez a kedvenc témám. Ezt több szempontból is körül jártam, például hogyan jelenik meg a mitológiákban és a személyes élettörténetemben.
– Miért épp a varjú?
Utána olvastam, és megtudtam, hogy egy nagyon okos madár, ornitológiailag igen érdekes információkat lehet róla megtudni és próbáltam azonosulási pontokat keresni vele. Ezt a varjú témát aztán összehoztam az apa motívummal, tehát az apa versek és a mitológiai versek keverednek leginkább a kötetben.
– Van-e tere ma a régi, mitológiai témáknak?
Úgy vélem, mostanában is gyakran találkozhatunk ilyen motívumokkal. Inkább magánmitológiai, de nagyon jó példa erre Deres Kornélia: Szőrapa című kötete, vagy Tandori Dezső: Medvék és verebek könyve. Nem ritka ez a költészetben.
– Hogyan tud egy mai költő eljutni a közönséghez, esetleg a fiatalokhoz?
Egyre több fiatal írónál látom, hogy sok energiát fordít a tudatos az image-építésre. Közösségi oldalakon és egyéb médiafelületeken jelennek meg, videókat készítenek, beszélgetéseket szerveznek, egyszóval jelen vannak a köztudatban és ez nagyon fontos manapság.
– Van ennek hatása? Rá lehet venni a fiatalokat az írásra?
Szerintem nagyon hatásosak ezek a megjelenések, azt tapasztalom, hogy egyre több fiatal kezd írni. Kamaszkorban egyébként is jellemző az írás, nagyon jó önkifejező eszköz, segít érzelmileg rendeződni. Nagyon sokan írnak anélkül, hogy egyáltalán megmutatnák bárkinek is. Természetesen létezik nagyon sok blog, ahol a fiatalok megmutatják magukat, olvassák egymás írásait, véleményezik egymást, mondhatjuk, hogy egyre demokratizálódik ez a terület.
– Kik a kedvenc írói?
A 20. század második felének magyar szerzőit kedvelem, különösen Nemes Nagy Ágnest és Pilinszky Jánost. Bár nem költészet, de nagyon szeretem olvasni Esterházy Péter prózáit a, rendkívül gazdag nyelvezete és az intellektusa miatt, nagyon sokat tudok töltekezni belőle. Kortársak közül még szívesen olvasom Szálinger Balázst, Závada Pétert, Simon Mártont és Deres Kornéliát.
– Az Ön számára mit jelent a versírás?
Nagyon nehéz kérdés, amikor elkezdtem gimnazistaként, elsősorban szublimációs tevékenység volt, hogy ki tudjam adni magamból azt, ami mélyen foglalkoztat. Mostanra ez elmozdult oda, hogy érdekelnek bizonyos témák és nagyon izgalmas számomra, hogy hogyan lehet azt megvalósítani versben, vagy hogyan működik két motívum keresztezése. Mondhatom, most sokkal inkább a játék, mint az önkifejezés van előtérben.
Flach Georgina a komlói Nagy László Gimnáziumban végezett, majd a PTE magyar nyelv és irodalom illetve filozófia szakán diplomázott. Tagja volt az egyetemen a pécsi Szalon körnek. Az egyetem végén kezdett publikálni először verseket, valamint kritikusként is dolgozik.
