Denevérek gyűrűzése

Beszámoló
Bereginé Szőts Annamária
2021. szeptember 25.
A madarakról általában sok szó esik, jól ismert fajcsoportról van szó. De hol maradnak a denevérek?🦇 
Ezeknek a szintén remek röpképességgel bíró állatoknak nagyon érdekes életük és ökológiájuk van, a következőkben ezekről olvashattok: ⬇️ 
Az európai fajok éjszakai életmódot folytatnak, így a lakosság figyelmét kevésbé keltik fel, mint tollas, impozáns társaik, bár az emberek többsége elmondhatja magáról, hogy életében legalább egyszer látta, hallotta ezeket a kis lényeket. A hazánkban élő 28 faj védett, illetve fokozottan védett, több közülük (pl.: nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum), nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus)) egyben Natura 2000 jelölő faj. Befogásuk a madarakéhoz hasonló, bár vékonyabb szálú függönyhálóval és “hajhálóval” történik leggyakrabban.
Hálóbaakadásuk után, fontos rögtön kiszedni és kis vászonzsákokba helyezni őket, hiszen rövid idő alatt kirágják magukat a fogóeszközből.😬 A denevérgyűrűk a madarakétól eltérően két kicsi talppal rendelkeznek, mellyel a szárnyvitorlára simulnak, így nem okoznak sérülést. A fajok többsége nehezen tűri el a gyűrűt, ezért nem jelölhetők (pl.: kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)). A gyűrűzést Magyarországon rendkívül szigorúan szabályozzák, csak a Denevérgyűrűzési Tanács által elfogadott éves kutatási tervben foglaltak szerint lehet dolgozni, vagyis sokkal szigorúbb, mint a madaraknál. A barlangokban függeszkedő, telelő csapatokban a gyűrűk legtöbbször jól leolvashatók, ezek az adatok segítenek feltérképezni az állományokat, például a telelő és szülőkolóniák közti kapcsolatokat. Nagyon fontos a fajcsoport védelme, hiszen számuk egyre csak csökken! Életüket a szúnyogirtás elkerülésével🦋🦟 , megtelepedésüket mesterséges denevérodúk kihelyezésével segíthetjük elő. 🦇
 
Dr. Kováts Dávid, Radnai Míra Júlia