Dr. Százados Miklós – gyógyszermarketinges, amatőr filmes
Dr. Százados Miklós 1971. december 2-án született Pécsett.
Korai tanulmányait a 2-es Gyakorlóban végezte, később a továbbtanuláskor a Leőwey Klára Gimnázium vált fő céljává. Alig pár négyessel, Miklós szinte kitűnő tanulóként érkezett az „álomgimnáziumba” 1986-ban.
A cikkírás tervezgetése közben egyből Miki ugrott be, ugyanis a nagybátyámról van szó. Gondoltam így részletesebb, személyesebb és viccesebb beszélgetés, továbbá hasonló jelzőkkel ellátott iromány készülhet.
Leőweys emlékek
„Nagyon kicsi gyerekek voltunk egy nagyon nagy és öreg épületben, ami gyakorlatilag a 4 év alatt folyamatosan felújítás alatt állt. Ez éreztette velem, hogy milyen sok minden történhetett itt, ahova még a szerző nagymamája is járt. Általános iskolai tanáraim mondták, hogyha mindenből ötös vagyok, talán bekerülhetek a Leőweybe, s amikor lecsúszva az ötösről, egy-két négyessel felvettek, óriási változásnak, nagy lépésnek éltem meg(…)
Ami igazán megmaradt, hogy nagyon színes osztályba kerültem, s volt olyan barátom is, akit oviban ismertem meg, általános kimaradt, itt pedig újra együtt tanultunk. Egyébként a mai napig barátok vagyunk(…)”
Természetesen sok csínyt is elkövettek, az akkor még külön létező sulimenza területén többször, s az egyébként -állítása szerint- borzasztóan aranyos konyhásnénikkel legfőképp.
Néha a helyzet fokozódott, mikor esetenként seprűvel kergették ki a srácokat az ebédlőből, de év végén egy nagy csokor virággal köszönték meg a konyhásnénik türelmét és kedvességét.
Miklósra nagy hatással volt sok tanár, többek között Ónodi Ildikó (biológia-kémia) és Odrobina Tamás (rajz, művészetek).
Ónodi Ildikó tanárnő adta meg Miklósnak a biológia iránti szeretetét, és ez is határozta meg későbbi tanulmányait, majd munkáit.
„Ott dőlt el, hogy melyik irányt választom(…)”
Odrobina Tamás Tanár úr pedig a teljes művészeti műveltséget adta az osztálynak.
„Rajz óra néven futott a tantárgy, de a komoly, könnyű zenén, Laurie Andersonon keresztül a fotózáson és a filmeken át mindenből kaptunk egy alapműveltséget (…) simán eszembe jutnak olyan dolgok is, amiknek már nem kéne.”
Mesélte nevetve és hozzátette, a benne élő művészet iránti szeretet innen eredeztethető.
Középiskolás évek, sulin kívüli emlékek
Sétáljunk a Sziten túl, picivel arrébb, és vessünk egy pillantást a mindennapokra. A nyolcvanas évek vége felé közeledünk. Miklós ezekben az időkben zenekarokat alapított viccből (a filmezés még nemigen volt elérhető egyszerű és digitális formában, habár később ebbe szeret majd bele igazán). Az Origóval, a barátokból alakult zenekarral kezdődött minden.
„Tudni kell, hogy semmiféle zenei képzettségem nincsen, ez sajnos kimaradt nálam (…) Akkortájt internet híján az online Origo lap sem létezett még, a matek órai anyag és a szó jó hangzása miatt választottuk az Origót névnek. Azt akartuk mutatni, hogy mi vagyunk mindennek a közepe (…)”
A Horror elefánt című sláger lehetett a csúcs, aztán nem sokkal később megalakult a CGC című formáció. Zenei képzettség ide, vagy oda, de Miklós billentyűs-énekes és szövegíró volt a zenekarokban.
A CGC feloszlása után alapult meg a méltán híres Milagien zenekar, melynek neve a „mi legyen a zenekarnév srácok?”-ból a mi legyen franciául írt változata lett.
„Az egyik barátom garázsában próbált az akkor még kevésbé ismert Kispál és a Borz zenekar és a barátom bátyja éppen dobosként üzemelt a Kispálban, így mi is ott próbáltunk. Az ott talált igazi hangszereket is bevontuk a szintik mellé, és 2-3 óra alatt felvettünk 2-3 nagylemezt. Az ismerős által ezeket a dalokat megmutattuk a Lovasinak is, akinek tetszett, és azt monda ez olyan, mint a Tom Waits, így hát megengedte, hogy a pécsi Dozsó művelődési házban tartott koncertjük szüneteiben Milagien szóljon (…) Utána még próbálkoztam szólóban, Béla unokabátyámnál. Na de a lényeg az, hogy benyomod a magnót. Megcsinálod a felvételt. Utána ugye nem révén többsávos rögzítés, a magnót elkezded lejátszani. Sztereóba szól a magnó és egy másik magnóval benyomod a REC-et… és mellé zenélsz…
Gyakorlatilag így készítesz több sávot. A közben keletkező alapzaj a végére nagyjából pont elnyomja a sávokat, tehát igazából teljesen értékelhetetlen a dolog, de később megtudtam, hogy bizony a Bonanza Banzai is így kezdte Pesten(…)”
A videókamerák az egyetem második évében, 1991-1992 környékén váltak olyanná, hogy akár fiatalok is könnyen használhassák őket különösebb háttértudás nélkül. Így történt, hogy Miklós pár barátjával (akiknek poénból amerikai nevet adtak) leforgatták az akkor még csak két filmet megélt Terminátor újabb, tehát 3. részét. Kölcsön kamerával szórakoztak és készítették el az azóta a családban kultfilmként emlegetett Terminátor 3-at, szintén Pécsett.
„A vágást a Pécsi Orvostudományi Egyetem jóvoltából a POTE Oktatási Stúdióban vágtuk a vizsgák sikeres letétele után. Konkrétan az egész szoba egy nagy vágóasztal volt, ami ma egy aprócska laptopon is megoldható lenne sokkal gyorsabban. Ott viszont, ha valamit elrontottál (mint a zenefelvételnél), mondjuk 45 perc közé betennél 2 percet, csak nagyon durva minőségvesztés mellett működött, vagy úgy se. Szóval pontosan tudni kellett, mit akarsz. Mivel mikorfonunk nem volt, a kamera mikrofonját kellett használni, ami jó, ha a háttérben lévő autókat, buszokat belevette, vagy a filmbéli patak hangját, de a szigorú félmeztelen jövőből jött terminátorét nem, sajnos. Utószinkront alkalmazva egy teljes estén át, alvás nélkül szinkronizáltuk a filmet, csak később derült ki, hogy maga a magnó is rossz volt.”
Emiatt utószinkronizálták mégegyszer a filmet már 2006-ban, mikor DVD-re nyomták házilag. A ’92-es vetítéskor a POTE legnagyobb előadótermében 300 ember nézte meg, sokan be se fértek, többen a lépcsőn ültek.
„Plüssmacikkal dobáltak minket az előre fellelkesült egyetemisták. Akkor ott 84 percre az ember sztárnak érezte magát, hogy az alig érthető Terminátor 3-at nagyteremben mutatták be (…) kis idő múlva az első videóklipünket, a Tribal Dance-t is itt mutattuk be, amiben muszáj volt nőnek öltöznöm, mert egy lány osztálytársunk sem vállalta a szerepet. Ez talán még nagyobb sikert aratott, mint a Terminátor 3.”
A Mecsek TV interjút készített a készítőkkel, ezt le is adták. 1993-ban újra forgatásba kezdtek Vasviszály címen, ami a közeledő vizsgák okán fiókban maradt egészen 2004-ig, amikor végleges pompájában bemutatták kis közönségnek.
„Ha jól emlékszem, találtunk egy Vas utcai hotelt, ahol olcsó kajáért cserébe termet akartunk bérelni, hogy díjkiosztózzunk és filmet vetítsünk. Ez volt a Vas Globe, amit aztán jó pár évig újra és újra megismételtük, és akit meghívtak, az sejthette, hogy alaposan díjazva is lesz.”
Továbbtanulás a Leőwey után, munka
Százados Miklós a POTE hallgatója lett szülei és tanárai támogatásával.
„Hála istennek elsőre felvettek, nem volt először ez olyan egyértelmű, mert 120 volt a maximálisan szerezhető pont, és az előző évben 112 volt a ponthatár, én nagyon gyűrtem és 113-at sikerült elérnem. Féltem, hogy mi lesz, de kiderült, hogy abban az évben a ponthatár lecsúszott 105-re, olyan nehéz volt a felvételi. Szóval szerencsére sikerült bekerülnöm és itt is maradhattam a kedvenc városomban.„
Miután lediplomázott, még 4-5 évet töltött Pécsett az ÁNTSZ mikrobiológia osztályán mint Dr. Százados Miklós, 1996-tól 2001-ig. Itt virológiát, bakteriológiát és parazitológiát tanulmányozott.
„-Tehát akkor 2001-ben költöztél fel Pestre ugye?”
„-Igen, igen, na de most akkor még gyorsan csináltam itt egy másod diplomát (MBA Master of Business Administration), ezt munka mellett szereztem meg, a fele angolul volt már. Ezután mentem fel Pestre, ahol most már lassan 22 éve különböző gyógyszercégek marketingjével foglalkozom (…). Az első 6 évben (2002-től) recept nélküli gyógyszerekkel foglalkoztam (Algoflex, Rubophen, Algopyrin). Az egyik legérdekesebb munkám az Algoflex gyógyszercsaládnak a bevezetése, marketingje volt. Például a családon belüli nevek adása volt feladat, tesztelni kellett a fogyasztókon, hogy mi az, ami tetszik nekik, mint név. Az Algoflex csomagolását, doboza tervezését én vittem, továbbá a gyógyszer reklámjainak forgatását is én szerveztem ekkoriban. Nagyon inspirálónak találtam látni a nagy stábokat élesben dolgozni (…), még inkább beleszerettem a filmezésbe.”
Hobbik, sikerek
(Immáron) Dr. Százados Miklós 2010-ben elkészítette első komolyabb hangvételű, hosszabb filmjét, a Tüke Fenomént, amely nagyobb hírnevet szerezett neki, és a Országos Független Filmes Fesztiválról „Az év legjobb kreatív dokumentumfilmje-díjat” hozta haza. Ebben a filmben 22 híres, elismert pécsi ember (köztük Lovasi András, Beck Zoli, Farkas Roland) fejtegeti Pécs erejét, visszavezetve az uránbányászathoz. A film elején Odrobina Tamás mesél.
A Tüke Fenomén után nem sokkal Miklós újabb filmen kezdett dolgozni Lámpagyújtogatók címen, amit a Cinema City mozikban vetítettek hetekig 2015-ben. Hasonló koncepció foglalkoztatta, mint a Tüke Fenoménban. Itt már nem 22, hanem 44 híres ember fejtegeti az élet értelmét.
Legutóbbi filmje, mely 2022. február 1-től a Netflix nevű médiaszolgáltatón tekinthető meg, a Kilépő címet kapta. Ebben a műben én is dolgoztam hang effekteken, meg a helyszín kialakításában segédkeztünk. Továbbá nagyjából minden Százados szerepel benne valamilyen módon. Lessétek Netflixen!
Miklós jelenleg Alsógödön él, két fiával. Unokatestvéreimmel az öcsémmel együtt nagyon közeli kapcsolatot ápolunk.
Százados Ábel
11. b
