A Pécsi Tudományegyetem 2008-ban csatlakozott a Kutatók Éjszakája programsorozathoz. Idén újra személyes jelenlét mellett rendeztek meg az egyetem különböző épületeiben.
Mi két programon vettünk részt az osztálytársaimmal. Az első egy orvosi életútról és pályáról szóló előadás volt Dr. Czimmer József előadásában. Itt nemcsak az egyetemen lévő, hanem a diploma utáni lehetőségre kaptunk rálátást. Megtudtuk, hogyan zajlanak a különböző kutatómunkák és hogyan lehet mindezt az orvosi praktizálással párhuzamosan folytatni. Számomra azért volt nagyon érdekes, mert személyes történeteket és tapasztalatokat is hallottunk.
A második programon Dr. Kemény Ágnes előadásában a citokinviharról és annak méréséről esett szó. Ez a téma több ízben felmerült már a Covid-19 elleni oltóanyagok kapcsán. A cél a mesterségen létrehozott aktív vagy passzív immunizálás és ezáltal a szervezetben a vírusra specifikus antitestek létrehozása volt. Ha nagyon leegyszerűsítjük: a citokin egy olyan jelzőmolekula, amellyel a sejtek ’’kommunikálnak” és ezzel szabályozzák az immunválaszt. Ha a szervezetet sérülés éri és így kórokozók jutnak be, akkor a lokális (közeli) sejtek elkezdenek citokint termelni, melynek hatására a közelben elhelyezkedő sejtek hisztamint termelnek. A hisztaminnak értágító, érátáramlást fokózó hatása van. A citokinek is bekerülnek a véráramba és tulajdonképpen ’’odavonzzák” az immunsejteket a sérülés helyére. Majd azok kitapadnak az érfalon és megkezdődik az általános, majd a specifikus immunválasz és a véralvadási láncreakció. Amíg a sérülés be nem gyógyul, és meg nem szűnik a veszély, addig ez a teljes mértékben kontrollált reakció megy végbe, mivel termelődnek serkentő és ugyanakkor gátló citokinek is.
De ha valamilyen hiba csúszik ebbe a rendszerbe, akkor az odakerült immunsejtek egyre jobban egymást kezdik el hergelni, ezzel mégtöbb gyulladást keltő citokint termelnek. Emiatt a normálisnál nagyobb mennyiségű citokin jut a véráramba és testszerte szétterjedve távolabbi testrészeket is elérve, az ottani immunsejteket is ingerlik. Így a citokinvihar által létrejön egy általános, ún. szisztémás gyulladás. Ez azért veszélyes, mert az immunsejtek már a szervezet saját sejtjeit is bajforrásként érzékelik, így komoly szövetkárosodás alakulhat ki (pl. a légzőhámban tüdőelégtelenséget okozhat). Ha még időben felismerik, akkor könnyű kezelni, viszont súlyos estben vératömlesztéses terápiát kell alkalmazni (tulajdonképpen a magas citokin-koncentrációjú vért hígítják fel).
Tünetek: magas láz, gyulladás (bőrpír, duzzanat, fájdalom), fáradtságérzet, szédülés, alacsony vérnyomás, magas pulzusszám, nehézlégzés. Kiváltó okok lehetnek bakteriális, autoimmun betegségek, lupus, leukémiás megbetegedés.
Ezt az egész folyamatot mérni is lehet. Itt Pécsen a Luminex xmap technológiát alkalmazzák. Ennek lényege, hogy klasszifikáló festéssel megfestett µm-es nagyságú polisztirol gyöngyöket használnak (mindegyik különböző színkódú), melyek magnetitet tartalmaznak. Ezen gyöngyök felszínén vannak kötött állapotban a citokinekre specifikus antigének. Az eljárás előnye, hogy nagyon gyors, illetve, hogy kis mennyiségű vérmintát igényel. Vannak a befogó antitesttel rendelkező PS gyöngyöcskék, melyeket összemérnek a reagenssel. Ezzel akár 500 citokin felfogható a vérmintából. Mindezek után egy ún. detektáló antitestet adnak a mintához, mely fluoreszcens festékkel van megjelölve. A gép egy kapillárisrendszerhez hasonló csövön vezeti át ezt az oldatot úgy, hogy egyszerre csak egy gyöngy haladjon át az UV fényforrások előtt. Az első fénysugár a fluoreszcens festékkel megjelölt antigént gerjeszti. Ezek a detektáló antitestek csak úgy tudnak kötődni, hogyha a citokin is jelen van és az kapcsolódott a befogó antigénhez. A másik egy vörös lézer, amivel azonosítják a gyöngyöt (a színkódja alapján). Ez a készülék többezer ilyen gyöngyöt figyel le, és egyszerre 96 ilyen mintát lehet vele mérni. Egy óra múlva a gép kiírja, hogy a 96 mintában a többszáz citokinből melyikből-mennyi van.
Covidos, nem covidos és posztcovidos vérszérumokkal is elvégezték ezt a vizsgálatot, melyben 27 különféle citokin jelenlétét és mennyiségét mérték.
Ez a módszer kiemelkedő jelentőséggel bír abban, hogy nagyon hamar kiderüljön egy betegnél, hogy tulajdonképpen mi, vagy mik okozzák a tünteteket és a szisztémás gyulladást.
Összességében nagyon informatív és tartalmas előadást hallhattunk. Szükségünk volt ugyan némi háttértudásra, hogy megértsük, de szerencsére ez nem okozott problémát számunkra. 😊
Mindannyian nagyon jól éreztük magunkat, köszönjük a lehetőséget!
Csukle Hanna
12. c bikém
