Egy siker margóján…
…még februárban a „B kategóriás” Röplabda Diákolimpia Baranya Vármegyei Döntő megnyerésével iskolánk leány röplabda csapata kijutott a Debreceni Országos Döntőre az iskolánk történetében először.
Egy egész éves munka gyümölcse érett be illetve, a sok-sok edzésmunka, szorgalom, a gyakorlás eredménye ez a szép siker. Úgy gondolom, igen, ez egy siker, egy életre szóló élmény a tanulóinknak, versenyzőinknek, egy hatalmas eredmény iskolánk életében. Más iskolák különböző csapatai csak szeretnének kijutni, évekig küzdenek azért, hogy Diákolimpia Országos Döntőre kijussanak valamilyen sportágban, mi ott voltunk az ország legjobb 20 „B kategóriás” (nem igazolt sportolók) röplabda csapata között. Úgy gondolom méltán lehetünk büszkék erre az eredményre, az az eredmény már önmagáért beszél.
Nagy várakozással készültünk a döntőre, de az utolsó simítások, a finom hangolás közben sajnos kiderült, hogy csapatunk egyik legjobb játékosa nem tarthat velünk. Mellőznünk kell, mert német tagozatos diákként az Ickingi csereprogrammal Németországban lesz a döntő idején. Tudtuk, hogy Kis Bettina (10.d) játéka és technikai, taktikai tudása hiányozni fog.
A keretünk kialakításánál sok szempontot kellett figyelembe vennem, hiszen ez egy 3 napos sorozatterhelésnek felel meg. Azon kívül, hogy sportszakmailag megérdemli valaki, hogy a keretbe kerüljön, meg kell, hogy feleljen sportpedagógiai szempontból is. Igazi csapatjátékos kell, hogy legyen, tudjon tehetsége mellett alkalmazkodni is a játékrendszerekhez ill., a csapatközösségéhez. Egy adott játékos személyisége is fontos szempont volt számomra a keret kialakításánál, hiszen 3 napig egymásra leszünk utalva a versenyek alatt, valamint az én taktikai mozgásterem szempontjából sem mindegy, hogy ki mennyire irányítható.
Sajnos nem tudok szó nélkül elmenni a mellett, hogy van diákunk, aki bár rendelkezik olyan képességgel, amely alapján helyet követelhetne magának a csapatban, de az iskolai csapat érdekeit nem veszi figyelembe és motiválatlanságából fakadóan nem szeretne a csapatban játszani… Ezt pedagógiailag elfogadni nem nagyon tudom, de kénytelen vagyok tudomásul venni.
Így összességében, a lehetőségeinkhez mérten a lehető legoptimálisabb kerettel vágtunk neki Debreceni országos döntőnek.
A hajnali indulás, és a hosszú utazás után már aznap, péntek délután 2 csoportmérkőzést játszottunk.
- Az első mérkőzést a Keszthelyi Vajda J. Gimnázium ellen játszottuk, akik ellen az első szettben kimondottan jó játékkal, szoros eredményt értünk el, 25-20-re kikaptunk ugyan de bíztató, ügyes játékot játszottunk. Ez a szettveszteség hangulata rányomta a bélyegét a második szettre, igaz, hogy 15 pontig fej-fej mellett haladtunk, de a fáradság, a koncentráció hiánya, bizonytalanság úrrá lett rajtunk, így 2-0-s vereség lett a vége 25-15. Bár véleményem szerint, az első szett nyerhető lett volna.
- A második mérkőzést a 3 éve regnáló országos bajnokkal a Budakeszi Prohászka O. Katolikus Gimnázium csapatával játszottuk. Ők nem csak a mi csoportunk esélyesei voltak, hanem az egész Diákolimpia Döntő legerősebb csapata volt. Itt a tisztes helytállás, minél több ütött pont lebeghetett a szemünk előtt. Az esélytelenek nyugalmával léptünk pályára. Egy más dimenzióban, sebességben, koncepcióban röplabdázó csapat ellen szereztünk 8, illetve 6 pontot. 2-0 (25-8, 25-6)
A pénteki nap két mérkőzése több mindenre rávilágított számunka. Az egyik, hogy a tartós figyelem, a nagyon gyors döntéshozatal, a tartós koncentráció, a higgadt játék az a minimum ezen a szinten. A másik, hogy ízelítőt kaphattunk a Diákolimpia szintű „csúcs játékból”.
Péntek este a Diákolimpia hivatalos megnyitó ünnepségén és eskütételén vettünk részt. Felemelő érzés volt amikor 440-460 sportoló, 220-230 lány és körülbelül ugyanennyi fiú versenyző együtt mondta a Diákolimpia esküszövegét, vagy amikor a himnuszt együtt énekeltük, mindannyian büszkék voltunk, hogy itt lehetünk a legjobbak között.
Szombat reggel folytatódtak a Döntő mérkőzései.
- A harmadik csoportmérkőzésünket a Dunaújvárosi Lórántffy Zs. Technikum ellen kezdtünk. Az első szettben a pontatlanságainkat könyörtelenül kihasználta az ellenfél, valamint nyitásainkban nem mertünk kellően bátrak lenni. Míg az ellenfélnél több nagyon jó nyitó is hozta a pontokat. Így 25-15-re vesztettük el az első szettet. A második szettre mind nyitásokban, mind pontosságban nagyot fejlődtünk. A csere játékosok új szint vittek a játékunkba, aminek köszönhető volt, hogy szoros szettet játszottunk. Sajnos a célegyenesben, a végjátékban megremegtek a kezek, könnyű labdákat adtunk az ellenfelünknek így a második szettben nagyon szoros játékban, de kikaptunk 25-22-re. Ezen a mérkőzésen egyértelműen hoznunk kellett volna a 2. szettet
- A negyedik csoportmérkőzésünket a Soproni Eötvös J. Evangélikus Gimnázium ellen játszottuk. Ellenfelünk tudása és játékereje egyértelműen jobb volt, el kellett ismerni. Így 2-0-s vereség (25-7, 25-15) lett a mérkőzés vége. Nyilván ennek a mérkőzésnek a hangulatán az csak segített volna, ha az előző mérkőzés szoros szettjéből nem mi jövünk ki vesztesen és meg lett volna az első szettgyőzelmünk, illetve megtapasztalják a lányok a győzelem „ízét”. Biztos vagyok benne, hogy ez esetben, itt is egy szoros szettjátékra lehettünk volna képesek.
Az 5 csapatot számláló csoportunkban így 5. helyen végeztünk és a 17-20. helyezés valamelyikéért játszhattunk a keresztjátékokban.
Még szombat este került sor az első helyosztó mérkőzésre, keresztjátékra a Veszprémi Lovassy L. Gimnázium csapata ellen.
- A Veszprémi csapat ellen, a Leőwey leány csapata megmutatta játéktudásának a „szebbik arcát”. Bátor, eredményes, pontos játékot játszottunk, ezt szeretném mindenekelőtt kiemelni. De a fiatal csapatunk tapasztalatlansága, nem kellő rutinja miatt ismét a végjátékban visszaköszönt, a kezek elbizonytalanodtak amikor csak az „I-re fel kellett volna tenni a pontot”. Így 25-21-re kikaptunk. Ez a szettkudarc az önbizalomnak ismét nem tett jót, így tudásuk töredékét nyújtva a második szettben 25-18-ra kikaptunk.
- A keresztjáték másik vesztesével a Nyíregyházi Zrínyi I. Gimnázium csapatával játszhattunk a 19-20. hely valamelyikéért. A Veszprém elleni elsőszettes bátor, pontos, eredményes játékunkat tartottuk az egész mérkőzésen. Erős akarat és hit, pontosság jellemezte a játékunkat végig az első szettben. Viszont az „I-re megint nem tudtuk feltenni a pontot”, több mérkőzéslabdát, szettlabdát is rontottunk. Maratoni első szettből megint vesztesen jöttünk ki. 28-26-ra kikaptunk. Majd koncentráltan küzdöttek lányaink azért, hogy meglegyen az első szettgyőzelmünk. De megint „kiénekelték a szánkból a sajtot” és 25-23-ra kikaptunk.
A 2023/24-es tanév „B kategóriás” Röplabda Diákolimpia Országos Döntőjében a 20. helyen végeztünk. A csapatunk versenyzőivel, illetve tanulóival hazafelé volt mit átbeszélni, kiértékelni. Az biztos, hogy büszkék lehetünk rájuk, mert egy Országos Döntőre jutottak ki és három napig versenyeztek, küzdöttek.
Amikor a tapasztalatlanságra hivatkozom akkor arra gondolok, hogy a keretünkben 4 fő még csak 9. évfolyamos, továbbá 2 fő csak ebben a tanévben kezdett röplabdázni nálam. Mindkettőjük tehetséges, jó adottságú, ügyes és fejlődőképes, biztos vagyok benne, hogy a következő évre még tovább fejlődik a játéktudásuk.
Az tisztán látható volt, hogy 1-10. helyezett csapatok mindegyike nagyon összeszokott, már felsőbb éves tanulókból, versenyzőkből álló csapat. Kollégákkal a sportszakmai beszélgetésekből egyértelműen kiderült az is számomra, hogy az 1-5., 6. csapat tagjai teljesen külön „csapatedzésekben” készülnek hónapról hónapra, évről évre, és nem a „mindennapos testnevelés” kereti között. Iskoláikban hagyomány, tradíció, érték a sportjátékok közül a röplabdázók képzése.
Biztos vagyok benne, hogy a következő tanévben mi is még erősebbek, ügyesebbek, még tapasztaltabbak, eredményesebbek leszünk. A következő tanévben is a célunk nem lehet más, mint a Diákolimpia Döntőre kijutni. Már, a jelen álláspont szerint is 2-3 tanulóval erősebbek leszünk.
Biztosan állítom, hogy akik ott voltak azok büszkék arra, hogy DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐN szerepelhettek a legjobbak között, és képviselhették a Pécsi Leőwey Klára Gimnáziumot.
Továbbá szeretném megköszönni Igazgató Úr támogatását is.
Végül de nem utolsósorban szeretném megköszönni a csapat minden egyes tagjának a sportmunkáját.
Külön kiemelve azt a 3 végzős, elballagó röplabdázót, akik 4 éven át rendszeresen látogatták iskolánk röplabda edzéseit és a különböző röplabda versenyeinken képviselték iskolánkat: Kovács Emma, Hidegkuti Janka 12.b-s tanulók és Gulyás Kata 12.d-s tanuló.
Vásárhelyi Gábor
testnevelő tanár, a röplabda sportkör vezetője
