Érettségi

Egy helyen a legfontosabb tudnivalók az érettségiről

Az érettségi vizsgák alapvetően a középiskolai tanulmányokat lezáró vizsgák, melyek a felsőoktatási felvételi eljárás vizsgái is egyben. Magyarországon 2005 májusa óta közép és emelt szinten van lehetőség érettségi vizsgát tenni (kétszintű érettségi).

Vizsgaidőszakok

Jelenleg az érettségi vizsgákat két vizsgaidőszakban, tavasszal és ősszel lehet letenni.

Tavaszi érettségi: május-június

Őszi érettségi: október-november

Az érettségi vizsgák időpontjai

Jelentkezés a tavaszi érettségi vizsgára

A tavaszi érettségi vizsgára minden tanulónk a Leőwey Gimnáziumban jelentkezik az alábbi menetrend szerint. A jelentkezés végső határideje február 15. (amennyiben ez nem munkanapra esik, akkor a következő munkanap).

Leőwey Gimnázium

December

Érettségi tájékoztatás osztályonként.

Január 5-ig

A jelentkezési űrlap közzététele online.

Jelentkező

Január 15-ig

Az online jelentkezési űrlap kitöltése. Dokumentumok feltöltése.

Leőwey Gimnázium

Január 31-ig

A megadott adatok felvitele a kétszintű érettségi rendszerébe. A jelentkezési lapok kinyomtatása.

Jelentkező

Február 7-ig

A kinyomtatott jelentkezési lapok ellenőrzése, aláírása (18 éves kor alatt a szülő által is). A jelentkezési lap leadása.

Leőwey Gimnázium

Február 15-ig

A jelentkezések véglegesítése a kétszintű érettségi rendszerében.


A 2022. május-júniusi érettségi vizsgákról az Oktatási Hivatal honlapján lehet bővebben tájékozódni:
https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/2022tavaszi_vizsgaidoszak

Jelentkezés az őszi érettségi vizsgára

Az őszi érettségi vizsgára mindenki az Oktatási Hivatal által kijelölt intézményekben jelentkezhet. Amennyiben gimnáziumunk nem kijelölt iskola, úgy a jelentkezéshez a következő dokumentumokra van szükség:

  • személyi igazolvány, lakcímkártya, diákigazolvány,
  • tanulói jogviszony igazolás,
  • középiskolai bizonyítvány hiteles másolata,
  • korábban letett érettségi vizsga törzslapkivonata (amennyiben tett már korábban érettségi vizsgát a tanuló),
  • intézményi igazolás az előrehozott érettségi vizsga letételéhez szükséges tanulmányi feltételek teljesítéséről (ha még nem került sor az osztályozó vizsgára, akkor a vizsga letétele után kell eljuttatni a vizsgát szervező intézménybe),
  • mentességről szóló szakértői vélemény és kérvény (amennyiben jogosult bármilyen mentességre érettségi vizsgán: hosszabb idő, helyesírás alóli mentesség stb.).

A jelentkezés végső határideje szeptember 5. (amennyiben ez nem munkanapra esik, akkor a következő munkanap).

A 2021. október-novemberi érettségi vizsgákról az Oktatási Hivatal honlapján lehet bővebben tájékozódni:
https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/2021oszi_vizsgaidoszak

Az érettségi és a felvételi kapcsolata

Magyarországon az érettségi vizsgák egyben felvételi vizsgának is számítanak. A felvételi pontszámítás során a tanulmányi pontok egyik felét, illetve az érettségi pontokat is az érettségi vizsgák %-os eredményei alapján számítják, illetve az emelt szintű vizsgákért többletpontokat is lehet szerezni a felsőoktatási felvételi eljárásban. Az érettségi és a felvételi kapcsolatáról bővebben a felvételi pontszámítás rész alatt lehet tájékozódni.

Az érettségi vizsgák típusai

Az érettségi vizsga lehet rendes, előrehozott, szintemelő, pótló, javító, ismétlő, illetve kiegészítő vizsga.

Rendes érettségi vizsga

A középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga. Az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez legalább öt tárgyból kell sikeres érettségi vizsgát tenni, melyek a következők:

  1. Magyar nyelv és irodalom
  2. Matematika
  3. Történelem
  4. Idegen nyelv / Nemzetiségi nyelv és irodalom
  5. A vizsgázó által választott tárgy (bármely olyan – érdemjeggyel értékelt – tárgy lehet, melyből a tanuló teljesítette az iskola helyi tantervének követelményeit)

Előrehozott érettségi vizsga

A tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt egyes érettségi vizsgatárgyból első alkalommal letett érettségi vizsga. Előrehozott érettségit az alábbi tárgyakból lehet tenni:
idegen nyelvekből, informatikából olyan érettségi vizsgatárgyból, amelyeknél a tanuló számára az adott vizsgatárgy vizsgájára való jelentkezés feltételeinek teljesítéséhez szükséges tantárgy, tantárgyak tanítása a középiskola helyi tanterve szerint a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző tanévek valamelyikében lezárul.

Előrehozott vizsgát a 10. évfolyam május-júniusi vizsgaidőszakától a 12. évfolyam őszi vizsgaidőszakáig lehet tenni.

Szintemelő érettségi vizsga

Egy középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése.

Pótló érettségi vizsga

A vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett érettségi vizsga folytatása.

Javító érettségi vizsga

A vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen érettségi vizsga megismétlése.

Ismétlő érettségi vizsga

A sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyból tett vizsga azonos szinten, illetve az emelt szintű vizsga középszinten történő megismétlése.

Kiegészítő érettségi vizsga

A sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgatárgyból tett vizsga.

Az érettségi vizsga követelményei és vizsgaleírásai

A vizsga nyelve

A német nemzetiségi és a magyar-francia két tanítási nyelvű képzés esetén – a tagozat előírásainak megfelelően, a felsőfokú nyelvvizsga megszerzésének érdekében – bizonyos tárgyakból idegen nyelven érettségiznek a vizsgázók. Idegen nyelvű érettségi esetén 25%-kal hosszabb az írásbeli vizsga kidolgozásának ideje a magyar nyelvű vizsgához képest, illetve a feladatlap is különbözik a magyar nyelvű vizsga feladatlapjától.

Mely tárgyakból kell idegen nyelven érettségizni az említett tagozatok esetén?

Német nemzetiségi képzés esetén német nyelven kell érettségizni a következő tárgyakból:
1. Német nemzetiségi nyelv és irodalom (emelt szint)
2. Történelem
3. Matematika vagy biológia vagy földrajz vagy német nemzetiségi népismeret

Magyar-francia két tanítási nyelvű képzés esetén az emelt szintű francia nyelv vizsga mellett francia nyelven kell érettségizni még két tantárgyból a következők közül: történelem, matematika, földrajz, francia célnyelvi civilizáció.

Mentességek az érettségi vizsgán

Szakértői vélemény alapján lehetőség van mentességet kérni az érettségi vizsgákon. A mentességi kérelem szándékát már az online jelentkezési űrlapon is jelölni kell. Ez alapján az iskola megkönnyíti a jelentkező dolgát annyiban, hogy kiállítja helyette a kérelmet, amit csak alá kell írnia (kiskorú tanuló esetén a szülőnek is). 

A leggyakoribb mentességi kérelmek a következők:

  • hosszabb kidolgozási idő az írásbeli vizsgán (max. 60 perc többletidő),
  • hosszabb felkészülési idő a szóbeli vizsgán (max. 20 perc többletidő),
  • helyesírás értékelése alóli mentesítés (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv),
  • egy kötelező vizsgatárgy (jellemzően matematika) vizsgája alóli mentesítés,
  • írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga letétele.

Gyakran ismételt kérdések

Nem kell. A vizsgázónak lehetősége van bármely tárgyból emelt szinten jelentkezni érettségire, ha az adott vizsgatárgyból szerveznek emelt szintű vizsgát.

Nem kell. A jelentkezéskor a vizsgázó eldöntheti, hogy közép- vagy emelt szinten szeretne-e vizsgázni az egyes tárgyakból.

Két feltételnek kell teljesülnie ehhez:
1. A vizsga eredménye eléri a 45%-ot.
2. Az érettségi pontokat ebből a vizsgaeredményből (is) számítják.

Ha az előrehozott érettségi legalább elégséges eredményű, akkor csak szintemelő vizsgával lehet javítani az eredményen. Ugyanazon a szinten, illetve emelt után középszinten nem lehet vizsgát ismételni. Erre csak az érettségi bizonyítvány megszerzése után van lehetőség.
Ha az előrehozott érettségi elégtelen eredményű, akkor javító vizsgát lehet tenni a rendes érettségi időszakában, s az érettségi bizonyítványba a javító vizsga eredménye fog bekerülni.

Utólag az érettségi pontokon és a többletpontokon lehet javítani, a tanulmányi pontokon nem. Vagyis olyan tárgyból kell érettségizni jó eredménnyel, amelyből az adott szakon érettségi pontokat számolnak, illetve teljesíteni lehet olyan feltételeket, melyekért többletpont jár (pl. nyelvvizsga).

Igen. Nincs lehetőség arra, hogy valamely választott érettségi tárgy eredménye ne kerüljön be az érettségi bizonyítványba. Ilyenkor a felvételi eljárásban a tanulmányi pontok második részét nem öt, hanem az összes tárgy százalékos eredményéből számítják.

Abban az esetben igen, ha a hatodik tárgy eredménye javítja a másik öt tárgy eredményének átlagát, bár érdemes figyelembe venni azt is, hogy ez mennyi többletenergia befektetésével jár együtt, illetve hogy egy plusz tárgy eredménye csak kis mértékben tudja növelni az eredményt.
Példa:
Az érettségi vizsgaeredmények a következők: magyar (80%), matematika (60%), történelem (50%), német nyelv (90%), földrajz (70%). Ezen öt tárgy átlaga alapján a tanulmányi pontok második fele 70 pont. Ha az érettségiző angol nyelvből tesz egy 90%-os vizsgát, akkor a tanulmányi pontok második fele a hat tárgy átlaga alapján 73 pontra nő, vagyis az öt tárgy átlagánál 20%-kal jobb eredmény mindössze 3 ponttal emelte a tanulmányi pontokat.

A jelentkezési határidő után nincs lehetőség módosítani a jelentkezésen.

Bármely olyan – érdemjeggyel értékelt – tárgyból lehet ekkor a matematika helyett vizsgázni, melyből a tanuló teljesítette az iskola helyi tantervének követelményeit. Célszerű olyan tárgyat választani, melyet legalább két évig tanult, különben a felvételi pontszámításkor nem lehet tanulmányi pontokat számítani. A választást az online jelentkezési űrlapon már jelölni kell.

Ebben az esetben a vizsgázó nem vesz részt az írásbeli vizsgán. Szóbeli vizsgájakor az adott tantárgyból egymás után kétszer húz tételt és felel a vizsgabizottság előtt.

Ha a vizsgázó neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni az írásbeli vizsgát, akkor igazgatói engedéllyel lehetőség van az írásbeli vizsga szóbeli vizsgával történő helyettesítésére (plusz egy szóbeli felelet az adott tárgyból). Ekkor az érettségi vizsga eredményét a két szóbeli felelet alapján állapítják meg.

Testnevelés és informatika tantárgy esetén is lehetőség van ilyenkor az írásbeli vizsga szóbeli vizsgával történő helyettesítésére (plusz egy szóbeli felelet az adott tárgyból). Ekkor az érettségi vizsga eredményét a két szóbeli felelet alapján állapítják meg.
Tudni kell azonban azt, hogy ilyenkor az említett tárgyakból érettségi pontok nem számíthatók a felsőoktatási felvételi eljárásban, vagyis a vizsgázót ekkor nem vehetik fel olyan szakra, ahol a testnevelés/informatika tárgy kötelező felvételi tárgy.

Ebben az esetben is el lehet kezdeni az érettségi vizsgákat, a matematika tantárgy kivételével. A többi tárgyból az ún. rendes érettségi vizsgák előrehozott vizsgává minősülnek át. A vizsgázó a záráskor törzslapkivonatot kap az előrehozott vizsgák eredményéről.
Ha a tanuló az augusztusi javító vizsgát sikeresen teljesíti matematikából, akkor az őszi érettségire már jelentkezhet, és a sikeres matematika vizsga után kapja meg érettségi bizonyítványát.

Ebben az esetben is el lehet kezdeni az érettségi vizsgákat (a testnevelés tantárgy kivételével). Az ún. rendes érettségi vizsgák ekkor előrehozott vizsgává minősülnek át. A vizsgázó a záráskor törzslapkivonatot kap az előrehozott vizsgák eredményéről.
Ha a tanuló az augusztusi javító vizsgát sikeresen teljesíti testnevelésből, akkor jelentkeznie kell az őszi érettségi vizsgára valamely kijelölt intézményben, úgy is, hogy nem kell érettségiznie már egy tárgyból sem. Érettségi bizonyítványát ezután kaphatja meg az eredményhirdető értekezleten. 

Érettségi visszaszámláló

Nap
Óra
Perc
Másodperc