November 8-án az Immunológia Napja alkalmából idén is volt alkalmunk ellátogatni az MTA pécsi székházába.
Dr. Berki Tímea köszöntött minket, az első előadást is ő tartotta, melynek címe: „Bevezetés az autoimmun betegségek világába” volt.
Megtudtuk tőle többek között az immunrendszer főbb feladatait, mint hogy az immunrendszer megvédi a sajátot a külső kórokozóktól, a megváltozott sejteket elpusztítja, és hogy ezeknek a felismerése és megkülönböztetése az, amire az immunválaszt kapjuk. (Tolerancia).
Továbbá azt is megosztotta velünk, hogy az autoimmun betegség tulajdonképpen a limfociták hibás szelekciója, ami által a centrális toleranciát elveszítjük.
Kitért arra is, hogyan alakulhat ki az autoimmun betegség: kellenek hozzá megváltozott antigének, fertőzések vagy mikrobák, hibás limfocita szelekció és a legfontosabb: a genetikai háttér.
Az emberek 7-8%-át érinti ez a betegség, gyakran halmozottan fordul elő.
Felkeltette az érdeklődésünket az, hogy az autoimmun betegségek a nőket nagyobb százalékban érintik, amiből arra tudunk következtetni, hogy az ösztrogénnel is összefüggésbe hozható.
A következő előadást Dr. Olasz Katalin, egykori leőweysta adta elő „Mi a kapcsolat a mikrobiom és az immunrendszer között?” címmel.
Elmagyarázta nekünk, mi is az emberi mikrobiom: „A tested összetett lüktető szervezet, ami hemzseg a barátságos szobatársaktól”. Számunkra érdekes volt, hogy a mikrobiomunkat főleg az édesanyánktól kapjuk. Kaphatja a csecsemő orális úton, az előre megrágott étel által, szoptatással, de bőr-bőr kontakttal, vagy természetes, vaginális úton történő szüléssel is.
A mikrobionták számát befolyásolhatja a táplálkozás, anti- és probiotikum fogyasztás, fertőtlenítő használata, az epigenetika és a túlfürdetés.
Érdekes ténynek tartottuk továbbá azt is, hogy a bakteriális mikrobiom 70%-a a bél mikrobiomában van (az étel és a nagy nyálkahártya felület miatt), és hogy ez a születésünktől számolva 3 éven belül alakul ki.
Az előadás során a helyes táplálkozás is szóba került.
Utolsó előadónk, Dr. Boldizsár Ferenc az „Egerek és emberek” c. előadásában az állatkísérletek világába vezetett be minket.
Első körben a kísérletek különböző lépcsőiről beszélt, szembe helyezve ezek előnyeit és hátrányait. A laborban előállított izolált sejtek egyszerűek és költséghatékonyak, viszont limitált következtetéseket lehet belőlük levonni. Az embereken elvégzett vizsgálatokat nagyon komoly etikai előírások szabályozzák, drágák és körülményesek, viszont a legbiztosabb eredményeket mutatják.
Az állatkísérletek során a betegséget nem csak végstádiumban látjuk, hanem egy felgyorsított folyamatként köztes méréseket is lehet végezni. Dr. Boldizsár Ferenc elmondta, hogy milyen külső és belső elváltozásokat vizsgálnak. A súlyban, szőrön, végtagokon és mozgási képességeken észrevett változások indikálhatják a betegség elterjedését. Emellett röntgent készítenek, szövettani vizsgálatokat végeznek el, rendszeresen vért vesznek az állatokból.
Összességében hasznos dolgokról osztották meg tudásukat velünk az előadók az immunológia világából. Köszönjük a lehetőséget!
Sándor Anna Lili és Vass Zsanett
11. c
