Tíz nap a Riviérán
Hajnal négykor, szakadó esőben,
Indultunk a kalandra, egészségben s erőben
Vicenzában épp bezárt várrom fogadott
Rántott hús a vacsora, íze az nem volt sok.
Mentonba erkezve a tenger kéken ölel
Meghatott mindenkit a hűvös vízközel
Antibesben a kisebbnél kisebb mobilhome-ok sora
Kempingben furcsa arcok, ismerkedjünk, nosza!
A fort carréban Levi kedves volt, de határozott,
Mikor egy bájos örömlánnyal találkozott
Kaktusszal a kezében lépett ki az erdőből
A sztori után a tanárok röhögtek teli tüdőből
Nizzában lépcsők hosszú sora kúszik az égnek fel
De ha meghallod a vízesést, megtelsz rögtön élettel
Cannesban a sztárok kezei a lábunk alatt terülnek
Felnyalós tetkóval díszítjük a kezünket
Monacoban lubickoltunk, mint halak a múzeumban
Villognak a vakuk, ha egy menő autó felbukkan
Egyeseknek teljesen elkopott a lába
Míg csábította őket a Sephora hamis csillogása
A Marinelandben fóka ugrándozott, orkák vetődtek
A zsibiben a kacatoknak többen is bedőltek
A közeli Biotban üvegfújó fújta a tüzet,
A forróságban mindenkinek jól jönne egy szünet
Veronában átok szállt mindkét nagy családra
Innen már csak haza megyünk vagy egymás agyara
Tíz nap a Riviérán, élményeink tára
Sorakozzanak a képek mindenki carnet-jába
