„Furcsa, mennyire fáj, amikor egy barát elköltözik – és amit hátrahagy, csupán a csend.”
/Pam Brown/
Fájdalommal tudatjuk, hogy Sáfrány Imre, iskolánk egykori gondnoka 2024. 06. 11-én 73 éves korában súlyos betegségben elhunyt.
Sáfrány Imre Nagyváradról (Románia) költözött 1991-ben családjával, feleségével és gyermekeivel, az akkor 7 éves kislányukkal és újszülött kisfiúkkal Magyarországra, Pécsre. Azt akarta, hogy gyermekei az anyaországban nőjenek fel, magyar iskolába járjanak és szabadon megélhessék magyarságukat. Iskolánknak éppen házmesterre volt szüksége, az álláshoz lakás is járt az udvari épületben, így örömmel élt a lehetőséggel, elfogadta az állást, az iskolavezetés pedig örült az „ezermester”, több szakmában járatos, mindent megjavító, szolgálatkész házmesternek, gondnoknak. Magyar állampolgársági esküjük napja ünnep volt az életükben, amelyben mi, leőweysek is osztoztunk.
Sáfrány Imre kemény, büszke, szorgalmas ember volt, minden munkát elvállat, saját otthonra gyűjtötte a pénzt. Élete és családja élete is összefonódott a Leőweyvel, az itt zajló eseményekkel. Napi karbantartói feladatai mellett nem volt olyan rendezvény, ünnepség, bál, amelyhez ne kapcsolódott volna munkájával, mindenütt ott volt, ahol szükség volt rá. A diákok jól ismerték és kedvelték az életét a Leőweyben élő „Imre bácsit”. 16 év után megvalósult az álma, sok áldozat árán, de felépült kökényi családi házuk, elköltözött a család, de ő és felesége továbbra is a Leőwey alkalmazottai maradtak nyugdíjazásukig.
Szenvedélyes horgász volt, és díszgalambokat is tenyésztett, melyekkel sok hazai és nemzetközi díjat nyert el.
Gyermekeit szeretetteljes szigorral nevelte az életben való helytállásra, szorgalmas munkára és tanulásra. Joggal volt büszke rájuk, hiszen mindketten továbbtanultak, családot alapítottak.
Keményen harcolt a betegséggel is, soha nem panaszkodott, nem kért segítséget. Hosszú küzdelem után 2024. június 11-én ment el közülünk.
Emlékét szeretettel megőrizzük!
Dr. Sárkányné Lengyel Mária
nyugalmazott igazgatóhelyettes
