2024.09.14. és 09.22. között a 10.d osztály tagjai diákcsere program keretében látogattak el Németországba. Ebermannstadt-ban a Gymnasium Fränkische Schweiz diákjai és családjuk látták vendégül a pécsi diákokat. A német diákok június elején látogatnak el Magyarországra és a Leőwey-be. Az élményeket a német gimnázium tanulói foglalták össze, az írásukat olvashatjuk alább. Ez a cikk hamarosan a Fränkischer Tag című helyi újságban is megjelenik.
Nagyon köszönjük a szervezést, a színes programokat és a szívélyes vendéglátást Monika Lloyd Tanárnőnek és Thomas Schweida Tanár Úrnak.
A 10.d tanulói nevében: Varjasné Meiszter Zita és Nagy Éva kísérőtanárok
Budapest Bamberg Bratwurst Burger Boxgalopp Bolitik Bootfahren Brückenbauen
„Bécs“ würden die Franken vielleicht sagen, aber gemeint ist „Pécs“. Pécs ist eine Stadt in Südungarn und seit diesem Jahr ist sie die Stadt, mit der unsere Schule einen Austausch hat.
Wir kommen aus Ebermannstadt und gehen ans Gymnasium Fränkische Schweiz. Als wir von dem Schüleraustausch erfuhren, dachten wir: „Warum nicht?“ – Aber so richtig wussten wir auch nicht, worauf wir uns einlassen.
Jetzt sind die Ungarn hier und wir erleben eine sehr intensive Woche voller Eindrücke mit ihnen. Nach ihrer Ankunft verbrachten sie zuerst das Wochenende mit ihren Gastfamilien und wir klapperten die üblichen Sehenswürdigkeiten in und um Ebermannstadt ab, von Pottenstein über Streitberg bis zum Walberla. Bei den Ausflügen passierte es nicht selten, dass sich einzelne Familien zufällig trafen.
Die Schulwoche begann dann mit Begrüßungen und Vorstellungsreferaten, in denen unsere Region und unser Schulsystem den ungarischen Gästen erklärt wurde. Sie hatten auch die Möglichkeit, einige Schulstunden am Gymnasium Fränkische Schweiz zu besuchen. Am Nachmittag erkundeten wir Ebermannstadt und erfuhren im Heimatmuseum einiges über fränkische Patente. Den Abend verbrachten wir im Jugendzentrum K4, wo die Ungarn sich bereit erklärten, vier Kilo Nudeln für alle zu kochen und es schafften, eine sehr leckere Tomatensoße dazu zu kreieren. Billiardtisch, Kicker und Gesellschaftsspiele beschäftigten uns noch bis 21 Uhr, so dass wir nach diesem langen Tag wirklich geschafft waren.
Am Dienstag, Mittwoch und Donnerstag gab es noch weitere Ausflüge durch die Region. Wir besuchten das Zukunftsmuseum und Reichsparteitagsgelände in Nürnberg, die Ungarn nahmen an Workshops im BayernLab in Forchheim teil und wir alle gingen durchs Wiesenttal wandern. Die Bürgermeisterin von Ebermannstadt, Christiane Meyer, begrüßte uns in einer Abendveranstaltung und Matthias Straub erzählte uns von der Sicherheitspolitik Europas. Das war für die Ungarn sprachlich der anspruchsvollste Teil und auch für die Deutschen zum Teil nicht leicht zu verstehen. Hier wurden auch sehr ernste Themen ins Spiel gebracht, die als Denkanstoß sicherlich wichtig sind, mit denen wir uns sicher in Zukunft noch befassen müssen. Einfacher war das gemeinsame Erlernen von fränkischen Volkstänzen mit David Saam von Boxgalopp. Das war zwar anstrengend, aber zum Teil unerwartet lustig.
Den letzten Tag des offiziellen Programms verbringen wir in Bamberg, wo die Ungarn vormittags die Zeitungsredaktion des Fränkischen Tags besuchen dürfen und wir alle gemeinsam am Nachmittag den Dom besichtigen und eine Schifffahrt unternehmen.
Nach einem gemeinsamen Abschiedsfest am Samstagabend geht’s nach dieser ereignisreichen Woche am Sonntagmorgen für die Ungarn schon zurück, wobei die aktuellen Überschwemmungen auf der Bahnstrecke durch Österreich uns noch Sorgen machen, sodass wir momentan noch nicht sicher sind, ob die Rückreise genau wie geplant stattfinden kann.
Unser Fazit nach einer Woche: Es macht Spaß, neue Leute kennenzulernen. Sie kommen aus einem Land, von dem wir bei uns selten hören – und das was wir über politische Themen hören ist aus der Distanz natürlich schwer einzuschätzen. Sie kommen aus einer Stadt, die noch keiner von uns gesehen hat und von der man bei uns eigentlich kaum etwas hört und sie sprechen eine Sprache, die keiner von uns versteht. Glücklicherweise sprechen sie aber auch sehr gut Deutsch, sonst wäre das alles gar nicht möglich – und so zeigt sich sehr schnell, dass wir uns sprachlich und menschlich gut verstehen und uns auch in vielem ähneln.
Wir sind gespannt, wie es im Sommer sein wird, wenn wir zum Gegenbesuch antreten und die Heimat unserer Gäste kennenlernen dürfen. Bis dahin: Viszontlátásra! Auf ein baldiges Wiedersehen!
Ungarn-Austauschgruppe Gymnasium Fränkische Schweiz Ebermannstadt, 2024
Kommentar von unseren Lehrern:
Wir wollen mit diesem Austausch eine belastbare Brücke bauen, die die Neugierde junger Menschen aus verschiedenen Kulturen und aus verschiedenen Lebensräumen aufeinander weckt und Begegnungen möglich macht.
(Monika Lloyd)
Die Jugendlichen von heute sind die Entscheider von morgen. Gut, wenn man dann über den Rand der Bratwurstsemmel oder des Lángos-Tellers geschaut hat!
(Thomas Schweida)
Budapest, Bamberg, Bratwurst, Burger, Boxgalopp, Politika, Csónakázás, Hídépítés
„Bécs” – mondanák talán a frankok, de itt most „Pécsről” van szó. Pécs egy város Dél-Magyarországon, és ettől az évtől kezdve az a város, amellyel iskolánk diákcserét folytat.
Mi Ebermannstadtból jövünk, és a Frank Svájci Gimnáziumba járunk. Amikor értesültünk a diákcsere lehetőségéről, azt gondoltuk: „Miért ne?” – De igazán nem is tudtuk, mire vállalkozunk.
Most itt vannak a magyarok, és egy nagyon intenzív, élményekkel teli hetet élünk át velük. Miután megérkeztek, először a hétvégét töltötték el vendéglátó családjaikkal, és bejártuk az Ebermannstadt körüli szokásos nevezetességeket, Pottensteintől Streitbergig és Walberláig. A kirándulások során nem ritkán történt meg, hogy az egyes családok véletlenül találkoztak.
Az iskolai hét köszöntőkkel és bemutatkozó előadásokkal kezdődött, melyekben bemutattuk régiónkat és az oktatási rendszerünket a magyar vendégeknek. Nekik is lehetőségük volt néhány órán részt venni a Frank Svájci Gimnáziumban. Délután felfedeztük Ebermannstadtot, és a helytörténeti múzeumban sokat megtudtunk a frank találmányokról. Az estét a K4 Ifjúsági Központban töltöttük, ahol a magyarok vállalták, hogy négy kiló tésztát főznek mindenkinek, és sikerült egy nagyon finom paradicsomszószt is készíteniük hozzá. Biliárdasztal, csocsó és társasjátékok kötöttek le minket egészen este 9 óráig, így a hosszú nap végére igazán kifáradtunk.
Kedden, szerdán és csütörtökön további kirándulások voltak a régióban. Ellátogattunk a Nürnbergi Jövő Múzeumába és a Reichsparteitagsgelände-re, a magyarok részt vettek workshopokon a Forchheimi BayernLab-ben, és mindannyian túrázni mentünk a Wiesent-völgybe. Ebermannstadt polgármestere, Christiane Meyer üdvözölt minket egy esti rendezvényen, és Matthias Straub mesélt nekünk Európa biztonságpolitikájáról. Ez volt a magyarok számára nyelvileg a legnagyobb kihívás, és a németek számára sem volt mindig könnyű megérteni. Itt nagyon komoly témák is szóba kerültek, amelyek fontos gondolatébresztők voltak, és amelyekkel biztosan még foglalkoznunk kell a jövőben. Könnyebb volt a közös frank néptáncok elsajátítása David Saam vezetésével, a Boxgaloppból. Ez fárasztó volt ugyan, de részben váratlanul szórakoztató is.
A hivatalos program utolsó napját Bambergen töltjük, ahol a magyarok délelőtt a Fränkischer Tag szerkesztőségét látogathatják meg, délután pedig közösen megnézzük a dómot, és csónakázni megyünk.
Egy közös búcsúest után, szombat este, ez a sok eseménnyel teli hét vasárnap reggel véget ér a magyarok számára, akik már vissza is indulnak. Azonban az Ausztrián keresztülvezető vasútvonalon történt árvizek még aggodalommal töltenek el minket, így jelenleg még nem vagyunk biztosak abban, hogy a hazautazás pontosan a tervek szerint zajlik-e majd.
Egy hét után az összegzésünk: jó dolog új embereket megismerni. Ők egy olyan országból jönnek, amelyről nálunk ritkán hallani – és amit a politikai témákról hallunk, az távolról természetesen nehezen értékelhető. Egy olyan városból jönnek, amelyet közülünk még senki sem látott, és amelyről nálunk alig hallani, valamint egy olyan nyelvet beszélnek, amelyet egyikünk sem ért. Szerencsére azonban nagyon jól beszélnek németül is, máskülönben ez az egész nem is lett volna lehetséges – és így hamar kiderül, hogy nyelvileg és emberileg is jól megértjük egymást, és sok mindenben hasonlítunk.
Kíváncsian várjuk, milyen lesz a nyár, amikor mi látogatjuk meg őket, és megismerhetjük vendégeink szülőföldjét. Addig is: Viszontlátásra! Egy hamarosan újra találkozunk!
Az Ebermannstadti Frank Svájci Gimnázium 2024-es magyar diákcsere csoportja
Tanáraink megjegyzései:
„Ezzel a cserével egy olyan erős hidat akarunk építeni, amely felkelti a fiatalok kíváncsiságát különböző kultúrák és életterek iránt, és lehetőséget ad a találkozásokra.”
(Monika Lloyd)
„A mai fiatalok a holnap döntéshozói. Jó, ha már akkor kinéz az ember a kolbászos zsemle vagy a lángos tányérja mögül!”
(Thomas Schweida)
