Megyei 2. helyezettként -az elmúlt tanévhez hasonlóan- iskolánk leány röplabda csapata ismételten bejutott a DIÁKOLIMPIA Országos Elődöntőbe, aminek idén Kaposvár volt a házigazdája.
Ennek a folytonosságnak, úgy gondolom a folyamatos tehetséggondozás a záloga. Az elmúlt tanévhez képest kettő új tehetséges tanulót (Villant Vanda 9.c, Forner Regina 9.ajtp) sikerült beépíteni iskolánk röplabda csapatába. Mindkettő tanuló hosszútávon biztos megoldásnak tűnik, nagyon ügyes, tehetséges röplabdázókról beszélünk az esetükben. A tehetséggondozás hosszútávon „kifizetődő”, mert mindketten még csak 9. évfolyamosok.
Hallatlan izgalmakat hoztak a mérkőzések, minden labdamenetért, szettért kiélezett küzdelem folyt a pályán. Ilyen szinten már ez a gyerekektől folyamatos koncentrációt igényelt, ami nagyon fárasztó, „idegölő” volt, a sportolók nagyon elfáradtak, minden energiatartalékukra szükség volt.
Az első mérkőzésen a Kaposvári Táncsics Gimnázium csapatával csaptunk össze. Az ellenfelünk csapatában egytől-egyig volt röplabdázó játszott, mint tudjuk Kaposvár röplabda „nagyhatalom”, ami a játékosok technikáján, játékrendszerén is tökéletesen látszott. Nagyon közel voltunk a mérkőzés győzelemhez, talán, mint még soha, de a fáradság, a koncentrációhiány előjött a döntőpillanatokban. A kritikus pillanatokban sajnos előfordult csapatrészek közötti meg nem értés is, ami viszont számomra elfogadhatatlan, e probléma orvoslásán nekem is vannak mind szakmai, mind pedagógiai teendőim…
Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium – Pécsi Leőwey Klára Gimnázium: 3-1
(25-23, 25-12, 23-25, 25-20)
Az első szett az első pillanattól kezdve fej-fej mellett haladt, nagyon kiélezett játék folyt a pályán. Az eredmény is ezt tükrözi. Aztán a végjátékban két mezőnyvédekezési, helyezkedési probléma megpecsételte a szettünket…1-0, nagyon kár ezért a szettért, mert végig jól játszottunk és reális lett volna a mi szett győzelmünk is, ha egy kicsit bátrabb támadójátékkal rukkolunk elő…
Sajnos a fejeket nem tudtuk kitisztítani a második szettre, érezhetően bennünk maradt a szettkudarc és ellenfelünk ezt nagyon jól kihasználta a második szettben és „átrobogott rajtunk” 2-0. Sportpszichológiai szempontból ennek a szettnek a kimenete várható volt, mert amikor úgy érzed, hogy karnyújtásnyira vagy egy szettgyőzelemtől és ezért mindent meg is teszel az egész szett alatt, fej-fej mellett haladsz az ellenféllel és a végén 2 apró nüanszon elúszik a szettmunka…. akkor a szett vesztes csapat kicsit „megsemmisül, kiürül”, elveszíti a drive-ot, és mire újra „magához tér” addigra az ellenfél meg meglép….
De amiért hallatlan büszke vagyok a csapatomra az az, hogy 2-0 után, játékrendszert váltva és játékos cseréket eszközölve, nagyon ügyesen, szépen, eredményes, ötletes játékkal szettet nyertünk a Táncsics ellen. Ez az új játékrendszer, amit nem rég kezdtünk gyakorolni, tanulni, nagyon szépen visszaköszönt ebben a szettben 2-1-re szépítettünk.
A negyedik szett megint hallatlan izgalmakat hozott, 20-20-ig megint fej-fej mellett haladtunk (!), nem engedtük meglépni a Táncsicsot. Ebben a szettben is az új játékrendszerünkkel voltunk eredményesek. De az igazságot megvallva, ha kicsit eredményesebben alkalmaztuk volna ennek a játékrendszernek az előnyeit, akkor a labdameneteket előbb lezárhattuk volna már…. A végjátékban nagyon elfáradtunk, az állandó koncentráció, figyelem, kommunikáció nagyon sokat kivett a lányokból. Ebben a 4. szettben azt kell, hogy mondjam eddig bírtuk, hősiesen küzdöttek a lányaink, de sajnos az utolsó 5 labdamenetben a mezőnyvédekezésünk szétcsúszott 3-1.
A megfelelő konzekvenciákat le kell vonni, de az is biztossá vált, hogy amíg erre a játékrendszerre meg vannak a megfelelő játékosaink, addig ezt fogjuk játszani!
Ami viszont szomorú volt számomra, hogy nem mindenki tud megfelelő alázattal játszani, ami csapategységre, kohézióra igen is kihat. Egyéni érdekeket nem lehet csapat érdekek elé helyezni! Csapaton belül nem mindenki tudja elfogadni ezt a játékrendszert, ugyanakkor azt látni kell, hogy ezzel a center-liberó játékkal eredményesebbek tudunk lenni! A hátralévő versenyeinken, edzéseinken is ezt fogjuk tovább csiszolni, gyakorolni…
…És innentől kezdve már az ezüstéremért szálltunk harcba a Dunaújvárosi Lorántffy Technikum csapatával.
Pécsi Leőwey Klára Gimnázium – Dunaújvárosi Lorántffy Zsuzsanna Technikum: 3-1
(29-27, 25-22, 22-25, 26-24)
A játékosokra nagyon büszke vagyok, nem is tudom, honnan tudtak ennyi erőt meríteni. A 30 min. pihenőben még egyszer átbeszéltük a játékrendszerünket, a szerepeket letisztáztuk, a különböző poszt-posztkapcsolatokat átbeszélve vágtunk neki a következő mérkőzésnek. Annyit kértem a játékosoktól, hogy az előző év 3. helyét próbáljuk „überelni” és higgyék el, hogy igen is képesek erre. Nagyon-nagyon nehéz volt ez a mérkőzés, mind pedagógiai, mind szakmai szempontból is. Nem is tudom, hogy játszottunk e valaha ilyen összetett, nehéz mérkőzést, mint amilyen ez volt. Többek között ezért is lehetünk nagyon büszkék erre az eredményre és arra a játékos teljesítményre, amivel előrukkoltak a lányok. Pl. Villant Vanda (9.c) nyitásai, centerjátéka, vagy Forner Regina (9.ajtp) mezőnyvédekezése extra volt. De említhetném Sárközi Bianka feladásait is, nagyon szépen szervezte a támadásainkat. Mecseki Csenge centerjátéka és Barta Bea (11.d) liberójátéka is dicsérendő. Nem szoktam egy játékost külön kiemelni, de most még is kivételt kell tennem! Mert volt egy játékosunk, aki hallatlan lelkierőről, küzdőszellemről tett tanúságot és a legnehezebb pillanatokban Forner Kamilla (10.a) volt az, aki higgadt játékával hozzátette azt a pluszt, ami végül a mérkőzés győzelmet, az ezüstérmet jelentette számunkra az Országos Elődöntőben.
Érdemes a szetteredményekre egy pillantást vetni, mennyire szoros szettjátszmák voltak az ezüstmérkőzésen az elejétől a végéig!
Az első szettet nagyon erősen kezdtük, de a nagyon jól mezőnyvédekező Dunaújváros végig tartotta velünk a lépést. A fontos első szettet, nagyon izgalmas végjátékban 29-27-re tudtuk hozni, 1-0 nekünk.
A második szettben annyit kértem csak a játékosaimtól, hogy amikor csak lehet bátrabb támadójátékkal próbálják befejezni a labdameneteket és akkor könnyebb lesz a védekezésünk. Ez többé kevésbe sikerült is, de a Dunaújváros nagyon jól mezőnyvédekezett, bármit csináltunk szinte nem akart leesni a labda a térfelükön…., végül a végjátékban mindig tudott tőlünk valaki egy váratlan támadást húzni és 25-22-re abszolváltuk ezt a szettet is. 2-0 nekünk.
A harmadik szettet sem adta könnyen az ellenfelünk, olyannyira nem, hogy a védekezésüket még jobban megszervezték és ehhez párosult részünkről már egy fáradság is, mind fizikálisan, mind mentálisan. Ez szettvereséghez vezetett, így szépíteni tudott a Dunaújváros, 2-1 lett, de még mindig nekünk…
A negyedik szettre még magasabb fordulatszámmal jött fel a pályára a Dunaújváros. Mindent megpróbált az egyenlítés érdekében, mindent. Az előző szettvereségünk kicsit elbizonytalanított minket is és a már említette fáradság is többször előjött. Azért egymásutáni két, 4 szettes mérkőzés az igencsak sorozatterhelésnek számít. Voltak periódusok mikor ebben a szettben szenvedtünk, de voltak periódusok mikor feltámadtunk és a „helyén volt a szívük” a lányoknak! Nagyon nagy csata folyt a pályán, egyszer az ezüstért ment a küzdelem, másodszor meg egyenlíteni szeretett volna a Dunaújváros és akkor 5. döntő szettre került volna sor, amit nagyon nem akartuk, hogy bekövetkezzen. És itt ekkor jött Forner Kamilla (10.a) játékosunk, aki hihetetlen higgadtsággal, koncentrációval rendelkezett. A végjátékban, teljesen kimerülten, de nagyon pontosan, fókuszáltan szerezte a pontokat. A végén még a forgásrendből kifolyólag a nyitás is ő rá jött ki!!! De Kamilla ezt a lelki terhet is elbírta, nem hibázott, egymás után 4 hibátlan nyitást is abszolvált, ami az ő lelki erejéről tesz nagyon nagy tanúságot. Így sikerült 26-24-re lezárni a 4. szettet, egyben a mérkőzést is, 3-1 nyertünk.
Szeretném még egyszer kiemelni, hogy a Pécsi Leőwey Klára Gimnázium leány röplabda csapata ezen a napon hatalmasat küzdött és a DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS ELŐDÖNTŐBEN 2. helyezést ért el.
Ennek az ezüstéremnek hatványozottan nagy az értéke.
Az elmúlt tanévhez képest helyezésben is sikerült előre lépnünk, tavaly 3-ak lettünk, a 2025/26-os tanévben 2-ak!
Egy új játékrendszert tanulva, sikerült ezt elérni, kettő 9. évfolyamos tanuló (Villant Vanda 9.c, Forner Regina 9.ajtp) beépítése is folyamatban van
Szép volt Lányok, szép volt!
Hajrá Leőwey!
2025/26 RÖPLABDA DIÁKOLIMPIA V-VI. korcsoport LEÁNY „B” kategóriás csapat tagjai:
1. Kis Bettina 12.d, csapatkapitány, ütő
2. Rezneki Jázmin 11.d, feladó
3. Forner Kamilla 10.a, ütő
4. Sárközi Bianka 12.a, feladó
5. Buzási Hanga 12.b, ütő
6. Barta Bea 11.d, liberó
7. Mecseki Csenge11.b, center
8. Villant Vanda 9.c, center
9. Vén Petronella 11.b, ütő
10. Forner Regina 9.ajtp, ütő
11. Laszkovszky Anna 10.b, ütő
Felkészítő:
Vásárhelyi Gábor
testnevelőtanár
