Izgalmas kísérletekkel és interaktív programokkal telt az idei Kiskutatók Délutánja
2026. október 2-án, pénteken délután 14:30 és 16:00 között nyitotta meg kapuit a laboratórium a tudományok iránt érdeklődő nyolcadikos diákok előtt. A biológia-kémia tagozatos csoport a belső laborban adott lehetőséget izgalmas kísérletek kipróbálására. Lajos Lilla tanárnő és a 10. és 11. évfolyamos „bikémes” diákok hetek óta lelkesen készültek erre a délutánra. A cél az volt, hogy közelebb hozzák a természettudományok varázslatos világát a pályaválasztás előtt álló általános iskolásokhoz.
A rendezvény nemcsak látványos bemutatókat, hanem valódi, kézzelfogható tapasztalatszerzést is kínált. A látogatók több izgalmas állomáson keresztül nyerhettek mélyebb betekintést a középiskolai laboréletbe.
Utazás a mikrokozmoszba: Mikroszkópos szövettan A biológia állomáson a mikroszkópok mögé lépve egy teljesen új, szabad szemmel láthatatlan világ tárult fel a látogatók előtt. A tagozatos diákok segítségével a vendégek nagy felbontású, professzionális metszeteken keresztül tanulmányozhatták az élő szervezetek alapvető építőköveit:
Csontszövet és hámszövet: A diákok megvizsgálhatták a csontok jellegzetes, koncentrikus körökből álló belső szerkezetét, valamint a testet védő hámszövet szorosan illeszkedő sejtjeit.
Vörösvértestek közelről: A mikroszkóp alatt a vérsejtek alakját és sűrűségét figyelhették meg a gyerekek. A békavér és az emberi vér kenetét egymás mellett vizsgálva a nyolcadikosok saját szemükkel láthatták a lenyűgöző evolúciós különbséget: míg a kifejlett emberi vörösvértestek sejtmag nélküliek és fánkszerűek, addig a béka vörösvérsejtjei jóval nagyobbak, oválisak, és jól látható sejtmaggal rendelkeznek. Ez a látványos kontraszt tökéletesen szemléltette a különböző fajok oxigénszállításhoz való alkalmazkodását.
Növényi szövetek: Betekintést nyertek a növények szállítószöveteinek tiszta, geometrikus mintázataiba.
Az idegrendszer csodái: Az anatómia iránt érdeklődők egészen különleges, komplex struktúrákat is láthattak, mint amilyen a koordinációért felelős kisagy és az ingerületeket szállító gerincvelő mikroszkopikus keresztmetszete.
Élő anatómia: Marhaszív boncolás
A délután egyik legmeghatározóbb és legizgalmasabb programpontja a marhaszív boncolása volt. Ez az interaktív anatómiai bemutató közelebb hozta a tankönyvek ábráit a valósághoz. A nyolcadikosok közvetlen közelről tanulmányozhatták a szívkamrák és pitvarok elhelyezkedését, a vastag izomfalat, valamint a vér áramlási irányát szabályozó billentyűk működését. A kísérlet kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy a gyerekek megértsék a keringési rendszer komplexitását és a biológia gyakorlati, kézzelfogható oldalát.
Látványos gázfejlesztések és gázkimutatási próbák:
A kémiai részlegen a gázok fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálata állt a középpontban. A „bikém tagozatosok” három alapvető gáz előállítását és azok klasszikus azonosítási módszereit mutatták be:
Hidrogéngáz (H₂) fejlesztése: Cink és sósav reakciójával tiszta hidrogént állítottak elő a kémcsövekben. A gáz jelenlétét a diákok a jól ismert durranógáz-próbával igazolták, ami azonnal kiváltotta a közönség elismerését.
Szén-dioxid (CO₂) vizsgálat: Kalcium-karbonát és ecetsav összeöntésével szén-dioxidot fejlesztettek. Mivel a szén-dioxid elzárja az oxigént az égési folyamatok elől, a lombik szájához tartott lángoló gyújtópálca azonnalelaludt.
Oxigéngáz (O₂) előállítása: Kálium-permanganát (KMnO₄) hevítésével tiszta oxigént nyertek a diákok. Hogy bebizonyítsák a gáz magas oxigéntartalmát, egy parázsló gyújtópálcát tettek a tartályba, amely a gáz hatására hevesen lángra lobbant.
Detektívek a laborban: Ionvadászat és sav-bázis titrálás
A logikai feladatok és az analitikai kémia kedvelőit igazi nyomozós játékok várták:
Ionvadászat: Egy egyszerű, de rendkívül szórakoztató játék során a nyolcadikosoknak különböző minőségi színreakciók és csapadékképződések alapján ki kellett találniuk, milyen rejtélyes anyagot rejt a számukra átadott kémcső.
Sav-bázis titrálás: A komolyabb laboratóriumi kvantitatív analízisbe is belekóstolhattak a látogatók. Egy ismeretlen koncentrációjú sósav pontos összetételét határozták meg nátrium-hidroxid (NaOH) mérőoldat segítségével. A precíz csepegtetés és az indikátor hirtelen színváltozása hűen szemléltette a pontos laboratóriumi munka fontosságát.
Fények, színek és a lángfestés varázsa:
A laboratórium leglátványosabb, színes fényhatásokkal járó kísérletei lenyűgözték a közönséget:
Klasszikus lángfestés: Különböző fémek sóoldatait spriccelhették a nyílt lángjába. A fématomok gerjesztése miatt a tűz elképesztő színekben pompázott: a kalcium (Ca), a nátrium (Na), a stroncium (Sr), a lítium (Li) és a réz (Cu) mind-mind egyedi, vibráló árnyalatba öltöztették a lángot.
Kékeszöld hidrogénláng: Egy lombikban alumínium és sósav segítségével hidrogéngázt fejlesztettek, majd a rendszerbe rézgálicot (réz-szulfátot) tettek. Amikor a fejlődő gázelegyet a lombik csúcsánál meggyújtották, a rézionok jelenléte miatt a láng gyönyörű kékeszöld fénnyel égett.
Alumínium és jód reakciója: A kémiai blokk zárásaként a diákok megmutatták, hogyan lehet „vízzel lángot gyújtani”. Az alumíniumpor és a jód szilárd keverékére mindössze néhány csepp vizet cseppentettek, ami katalizátorként elindított egy rendkívül heves, tűzzel járó reakciót, miközben a laborban megjelent a jód jellegzetes, misztikus lila színű gőze – szigorúan a laboratóriumi fülke alatt.
Diákoktól diákoknak – Mentorálás és közvetlen hangulat
A Kiskutatók Napja legnagyobb értékét a személyes, kötetlen találkozások adták. Különlegesség, hogy a nyolcadikosok egyszerre találkozhattak a tagozatos diáktársakkal és a jövendőbeli tanáraikkal is. A kísérleteket a 10. és 11. osztályos tanulók Lajos Lilla tanárnő szakmai vezetése mellett a program során ők maguk mutatták be a látogatóknak. Ez a közvetlen forma oldott, feszélyezettség nélküli hangulatot teremtett, ahol a vendégek bátran kérdezhettek a nagyobbaktól. A rendezvény során a nyolcadikosoknak lehetőségük nyílt kötetlenül beszélgetni a tagozat szaktanáraival is. Wellesz Andrea, Lajos Lilla, Németh Tamás és Vörös Zsolt mentorként kísérték a folyamatokat, válaszoltak a felvételi előtt álló gyerekek kérdéseire, meséltek a tagozatos képzés előnyeiről, a későbbi egyetemi lehetőségekről és a laborban zajló mindennapi munkáról.
A háttérben zajló logisztikáért és a biztonságos vegyszerekért az iskola laboránsa, Porpáczi Ágnes felelt, aki biztosította a kísérletek technikai hátterét. A Kiskutatók Napja idén is bebizonyította, hogy a természettudományok tanulása a Pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban nem száraz elméletből, hanem izgalmas felfedezésekből, közös alkotásból és életre szóló közösségi élményekről szól.
